A férfiak többre értékelik a szexet, mit a nõk
Közzétéve: 2009.06.05.
A magyarok mégsem nagy lepedõakrobaták? Csak a magyarok valamivel több mint egynegyede állítja, hogy a szex a legjobb dolog az életben.
A férfiak jóval többre értékelik a szexet, mint a nõk, hiszen az erõsebb nem képviselõinek 38 százaléka tartotta a szexet a legjobb dolognak az életben, míg a nõk körében ez az arány 19 százalék – derül a ki az Image Factory és a TÁRKI legfrissebb, sorrendben tizenegyedik Társadalmi Klíma Riportjából. A reprezentatív kutatás rámutat, hogy szex nélkül is mûködõ kapcsolatot csak minden harmadik nõ, és minden ötödik férfi tud elképzelni.
A felmérés szerint a magyarok 57 százaléka fordít 10 percnél többet az elõjátékra, és közel egytizedük (a férfiak esetében 13%) tartja izgalmasnak, ha idegenek nézik szex közben. A magyarok valamivel több mint egynegyede szerint a szex a legjobb dolog az életben. A férfiak jóval többre értékelik a szexet, mint a nõk, hiszen az erõsebb nem képviselõinek 38 százaléka tartotta a szexet a legjobb dolognak az életben, míg a nõk körében ez az arány 19 százalék. 10 magyarból 1 saját állítása szerint egy napot sem bír ki szex nélkül.
A férfiak felülreprezentáltak a mindennapi szexet kívánatosnak tartók körében is, míg a nõk között kevesebben vannak a mindennapi intenzitás hívei. Szex nélkül is mûködõ kapcsolatot minden harmadik nõ, és minden ötödik férfi tud elképzelni. Mindkét nem esetében a kor meghatározó abban, hogy valaki mûködõképesnek tart-e egy szex nélküli párkapcsolatot. A középkorúak az átlag véleményén voltak mindkét nem esetében.
Az idõs nõk 53 százaléka, míg az idõs férfiak 42 százaléka tart mûködõképesnek egy szex nélküli párkapcsolatot. Ugyanez az arány a fiatalok körében 18, illetve 11 százalék. Körülbelül a magyarok egynegyede szeretkezett már szakítás után volt párjával. A férfiak saját bevallásuk szerint gyakrabban létesítettek szexuális kapcsolatot korábbi partnerükkel, mint a nõk. A kutatásból az is kiderült: minél fiatalabb valaki annál inkább hajlamos a szakítás után lefeküdni korábbi párjával.
Saját bevallásuk szerint a magyarok 57 százaléka általában több mint 10 percet fordít elõjátékra. Meglepõ adat, hogy a férfiak körében saját bevallásuk szerint többen vannak a 10 percnél hosszabb elõjáték hívei, mint a nõk körében. Szintén érdekes adat, hogy a kor elõrehaladtával csökken azok aránya, akik általában 10 percnél többet szánnak az elõjátékra.
Míg a fiatalok kétharmada általában hosszabb idõt szán az elõjátékra, addig az idõsek körében ezt csak minden harmadik ember teszi meg. Az utóbbi idõszakban egyre nagyobb figyelmet kap a nyilvánosságban a hálószobán kívüli szex, amikor a párok az intim együttlétüket megosztják másokkal, például egy swinger klub keretein belül. A kutatás szerint a magyarok 10 százaléka izgalmasnak találna egy olyan szexuális élményt, amikor idegenek látnák õket szeretkezés közben.
A felmérésbõl kiderül: a férfiak (13%) nyitottabbak egy ilyen típusú élményre, mint a nõk (7%). A nem mellett a kor is meghatározó a nem szokványos intim együttlét iránti vágyakozásban. Amíg az idõseknek 6, addig a fiataloknak 12 százaléka találja izgalmasnak az idegenek elõtti szexet. A szex, csakúgy, mint az élet bármely területe, szoros kapcsolatban áll a politikával. Az ókorban nemcsak a mainál kevesebb tabu vette körül a szexualitást – például a mûvészeti ábrázolások tiltása tekintetében –, de a közösségileg elfogadott szexuális viselkedések tekintetében mai szemmel is szabadosak voltak mind a Kelet, mind Európa korai államai.
A legújabb kori politikában a szekularizált állam egyre kevésbé avatkozik bele az állampolgárok szexuális életébe, néhány kérdés azonban újra és újra napirendre kerül. Ilyen például a prostitúció tiltása vagy megtûrése. A prostitúcióval kapcsolatban az 1950-es New York-i egyezményt tekinti mérvadónak a legtöbb civilizált állam, így Magyarország is ratifikálta 1955-ben. Az egyezmény büntethetõvé teszi a prostitúciót és annak elõsegítését.
A prostitúciót ellenzõk álláspontja szerint az üzletszerû kéjelgés szervezése tulajdonképpen a kizsákmányolás és az emberkereskedelem egyik formája, a szervezett bûnözés keretei közé tartozik, és legritkább esetben történik a nõk beleegyezésével. Itthon a 90-es évek végén került leginkább a figyelem középpontjába a téma, amikor a 1999-ben a kormány létrehozta a „türelmi zónákat”, azokat az önkormányzatok belterületein kijelölt területeket, amelyeken legálissá tették a prostitúciót.
A rendelkezés deklarált célja volt, hogy a prostitúciót keretek közé szorítsa: távol tartsa az iskoláktól, elkerülje, hogy a prostituáltak zaklassák az állampolgárokat stb. Az ellenzõk szerint azonban éppen ezzel legalizálta, azt sugallva, hogy van, ahol elfogadható a nõk megvásárlása. Sokan azonban éppen a prostitúció legalizálásában, ellenõrzött keretek közé terelésében látják mind a közegészségügyi kockázatok, mind a kizsákmányolás csökkentését.
Többek szerint az ellenõrizhetõ, szolgáltatói – mondhatni „szerzõdéses” – viszonyra épülõ prostitúció a bûnözés világát is távol tartja a szexüzlettõl. Jelenleg Magyarországon az önkéntesen vállalt prostitúció legálisan ûzhetõ foglalkozás, a 93.05.12.4 TEÁOR számon számlázható. Olyannyira, hogy a Földi Ágnes nevével fémjelzett Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Szövetsége 2007-ben a Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program 15,2 millió forint támogatásával szexmunkásvállalkozó-képzõ tanfolyamot indított, kezdetben 110 jelentkezõvel.
A szexuális szolgáltatások, a különféle segédeszközök, illetve az erotikus tartalmak legkülönbözõbb formában (újság, fotó, video, DVD, és természetesen mindezek közzététele az interneten) történõ értékesítése világméretû és egyre virágzóbb üzlet. Az európai prostitúció gazdaságtanáról nehéz átfogó képet kapni. Több forrás szerint is a bolgár örömlányexport az egyik mozgatórugója az európai szexhálózatoknak, amely a becslések szerint közel kétmilliárd eurós bevételt hoz, így akár a bolgár GDP 7%-át is elérheti.
Több bolgár lány – kb. 20-30 ezer – dolgozik Nyugat-Európában, mint a jóval népesebb Oroszországból. Amellett, hogy a szexipari bevételek jelentõs része a feketegazdaságot gyarapítja, a különbözõ legális csatornákon (médiavállalkozások, webshopok stb.) átfolyó összegek is hatalmas és egyre növekvõ méretet öltenek. Ebben a folyamatban ugrásszerû voltozást hozott a szélessávú internet elterjedése, hiszen így a felhasználók diszkréten, egy kattintással juthatnak fizetõs vagy akár ingyenes médiatartalmakhoz kiváló minõségben.
A legnépszerûbb keresõszó a „szex” bármely nyelven is vizsgáljuk, de a felmérések szerint az internetes keresések negyede valamilyen szexuális tartalomra irányul. Egyes becslések szerint már 2004-ben 372 millió weboldalra mutattak szexuális tartalmat kínáló hivatkozások és már ekkor naponta 72 millió felhasználó volt rendszeres látogatója a különféle szexoldalaknak.
Arról, hogy mekkora is a pornótorta, számos ellentmondásos adat látott már napvilágot. Az AVN, vezetõ pornóipari szaklap és médiahálózat szerint 2005-ben meghaladta a 25 milliárd dollárt a pornóipar interneten keresztül elért bevétele. Hasonló adathoz vezettek azok a számítások, amelyek az internetfogyasztási szokásokból és trendekbõl igyekeztek megállapítani a pornófogyasztó populáció méretét és költését.
Egy széles körben idézett kutatás szerint minden másodpercben 3000 dollárt költenek pornóra a neten, ugyanekkor 29 ezren néznek pornográf tartalmakat, és 372-en gépelnek be szexuális tartalmú keresõszavakat. Minden 39 percben készül egy-egy újabb pornografikus video az USA-ban, és az ipar bevétele nagyobb, mint a technológiai dinoszauroszoké: a Microsoft-é, a Google-é, az Amazon-é, az eBay-é, a Yahoo!-é, az Apple-é, a Netflix-é és az EarthLink-é összevonva, és csak az USA pornóbevételei lenyomják a nagy, országos hálózattal bíró televízió és rádiócsatornákét.
Ugyanezen kutatás rámutat, hogy a közel 100 milliárd dolláros lehet a világ szexbizniszének forgalma (beleértve a legális klubokat, videókat, magazinokat stb.), melynek háromnegyedét Kína, Dél-Korea és Japán zsebelheti be. Kína nemcsak a pornográfia terén nagyhatalom, de a szexjátékok (hivatalosan „felnõtt egészségügyi termékek”) legnagyobb exportõre is. Közel 1000 kínai gyárban gyártanak szexuális segédeszközöket, óvszereket, ezzel a világpiac 80 százalékát lefedve, és 7 milliárd dollár bevételt termelve az iparágnak. A recesszió azonban a pornóipart sem kerüli el.
Éppen a 2009-es AVN Awards átadásán kérte Larry Flynt a Hustler birodalom és Joe Francis a Mantra Films fõnöke, hogy a Kongresszus segítse ki 5 millió dollárral a válságba jutott pornóbizniszt a munkahelyek megtartása érdekében.
A magyar bor általunk, magyarok által elképzelt hírnevéhez hasonlít az a kép is, amelyet gyakran vallanak honfitársaink a hazai pornóipar méretérõl. Tíz évvel ezelõtt még valóban igaz volt, hogy a nálunk készült évi 150-200 filmmel Európa termésének egytizedét adtuk, amelyet elsõsorban a kedvezõ üzleti környezetnek, a bõséges és olcsó helyszínválasztéknak köszönhettünk (néhány patinás közintézmény is a kamerák áldozatául esett), és persze a szinte korlátlanul rendelkezésre álló é solcsó humán erõforrásnak köszönhettünk.
Nemzetközi szakmai díjak ide vagy oda, mára úgy tûnik, a régióban nemcsak a csehek elõztek meg bennünket, de emellett szerb és román cégek is gyakran szerepelnek az egyes ágazati toplistákon. Csehországban találunk évi 10-20 filmet készítõ, 40 000 dolláros produkciókat bevállaló és évi 400 ezer dollár bevételt elkönyvelõ cégeket is. Ennek ellenére a magyar pornóvállalkozások továbbra is jövedelmezõek, egyes források szerint a GDP 0,5%-át, 636 millió eurót is megtermeltek 2007-ben.
A civilizált országokban a mai napig rögzített keretek között lehet pornográf termékeket forgalmazni, az újságokat például zárt borítékban, fóliában, bizonyos üzletekben, a városok meghatározott negyedeiben, hogy aki nem keresi, aki nem igényli a pornográfiával való találkozást, könnyen elkerülheti. Ugyanígy a mainstream média területérõl jóideig sikerrel számûzték a szexuális tartalmakat. Az ezredforduló környékétõl azonban a hazai médiában is rendszeres szereplõvé váltak a pornósztárok, az áttörést minden bizonnyal Michelle Wild feltûnése hozta, aki a korábbi pornós sztereotípiákkal ellentétben „meg is tudott szólalni” a sajtóban, ezzel némileg javítva a szakmáról kialakult összképet.
Azóta a pornóipar szereplõi (színészek, producerek, rendezõk) gyakori vendégei a beszélgetõs mûsoroknak (pl. a kétmilliós nézettségû Fábry-showban tûnt fel Kovács „Kovi” István, ismert producer), erotikus munkákat vállaló táncosnõk fõznek fõmûsoridõben, vagy éppen a média nyilvánosságát használják ki arra, hogy botrányaikon keresztül szexszimbólummá váljanak (pl. Kelemen Anna). Ugyanígy az ún. „kibeszélõs mûsorok” (azok a jellemzõen délutáni mûsorok, amelyek során konfliktusokat generálnak vélt vagy valós sérelmek alapján) jelentõs hányada nyugszik a szexuális alapú konfliktusokon, és nem ritka, hogy miattuk a csatornák büntetést fizetnek, esetleg „elsötétítést” rendel el ellenük az ORTT.
Az egyik legélesebb példa a TV2 Big Brother c. valóságshow-jának az a produceri döntése volt, amely engedett egy valódi szexjelenetet adásba kerülni 11 óra elõtt – míg korábban számos bejátszásban propagálta azt. Ez 6,8 millió forintjába került a csatornának, de a mûsor nézettségi csúcsokat döntött.
eletmod.hu
A férfiak jóval többre értékelik a szexet, mint a nõk, hiszen az erõsebb nem képviselõinek 38 százaléka tartotta a szexet a legjobb dolognak az életben, míg a nõk körében ez az arány 19 százalék – derül a ki az Image Factory és a TÁRKI legfrissebb, sorrendben tizenegyedik Társadalmi Klíma Riportjából. A reprezentatív kutatás rámutat, hogy szex nélkül is mûködõ kapcsolatot csak minden harmadik nõ, és minden ötödik férfi tud elképzelni.
A felmérés szerint a magyarok 57 százaléka fordít 10 percnél többet az elõjátékra, és közel egytizedük (a férfiak esetében 13%) tartja izgalmasnak, ha idegenek nézik szex közben. A magyarok valamivel több mint egynegyede szerint a szex a legjobb dolog az életben. A férfiak jóval többre értékelik a szexet, mint a nõk, hiszen az erõsebb nem képviselõinek 38 százaléka tartotta a szexet a legjobb dolognak az életben, míg a nõk körében ez az arány 19 százalék. 10 magyarból 1 saját állítása szerint egy napot sem bír ki szex nélkül.
A férfiak felülreprezentáltak a mindennapi szexet kívánatosnak tartók körében is, míg a nõk között kevesebben vannak a mindennapi intenzitás hívei. Szex nélkül is mûködõ kapcsolatot minden harmadik nõ, és minden ötödik férfi tud elképzelni. Mindkét nem esetében a kor meghatározó abban, hogy valaki mûködõképesnek tart-e egy szex nélküli párkapcsolatot. A középkorúak az átlag véleményén voltak mindkét nem esetében.
Az idõs nõk 53 százaléka, míg az idõs férfiak 42 százaléka tart mûködõképesnek egy szex nélküli párkapcsolatot. Ugyanez az arány a fiatalok körében 18, illetve 11 százalék. Körülbelül a magyarok egynegyede szeretkezett már szakítás után volt párjával. A férfiak saját bevallásuk szerint gyakrabban létesítettek szexuális kapcsolatot korábbi partnerükkel, mint a nõk. A kutatásból az is kiderült: minél fiatalabb valaki annál inkább hajlamos a szakítás után lefeküdni korábbi párjával.
Saját bevallásuk szerint a magyarok 57 százaléka általában több mint 10 percet fordít elõjátékra. Meglepõ adat, hogy a férfiak körében saját bevallásuk szerint többen vannak a 10 percnél hosszabb elõjáték hívei, mint a nõk körében. Szintén érdekes adat, hogy a kor elõrehaladtával csökken azok aránya, akik általában 10 percnél többet szánnak az elõjátékra.
Míg a fiatalok kétharmada általában hosszabb idõt szán az elõjátékra, addig az idõsek körében ezt csak minden harmadik ember teszi meg. Az utóbbi idõszakban egyre nagyobb figyelmet kap a nyilvánosságban a hálószobán kívüli szex, amikor a párok az intim együttlétüket megosztják másokkal, például egy swinger klub keretein belül. A kutatás szerint a magyarok 10 százaléka izgalmasnak találna egy olyan szexuális élményt, amikor idegenek látnák õket szeretkezés közben.
A felmérésbõl kiderül: a férfiak (13%) nyitottabbak egy ilyen típusú élményre, mint a nõk (7%). A nem mellett a kor is meghatározó a nem szokványos intim együttlét iránti vágyakozásban. Amíg az idõseknek 6, addig a fiataloknak 12 százaléka találja izgalmasnak az idegenek elõtti szexet. A szex, csakúgy, mint az élet bármely területe, szoros kapcsolatban áll a politikával. Az ókorban nemcsak a mainál kevesebb tabu vette körül a szexualitást – például a mûvészeti ábrázolások tiltása tekintetében –, de a közösségileg elfogadott szexuális viselkedések tekintetében mai szemmel is szabadosak voltak mind a Kelet, mind Európa korai államai.
A legújabb kori politikában a szekularizált állam egyre kevésbé avatkozik bele az állampolgárok szexuális életébe, néhány kérdés azonban újra és újra napirendre kerül. Ilyen például a prostitúció tiltása vagy megtûrése. A prostitúcióval kapcsolatban az 1950-es New York-i egyezményt tekinti mérvadónak a legtöbb civilizált állam, így Magyarország is ratifikálta 1955-ben. Az egyezmény büntethetõvé teszi a prostitúciót és annak elõsegítését.
A prostitúciót ellenzõk álláspontja szerint az üzletszerû kéjelgés szervezése tulajdonképpen a kizsákmányolás és az emberkereskedelem egyik formája, a szervezett bûnözés keretei közé tartozik, és legritkább esetben történik a nõk beleegyezésével. Itthon a 90-es évek végén került leginkább a figyelem középpontjába a téma, amikor a 1999-ben a kormány létrehozta a „türelmi zónákat”, azokat az önkormányzatok belterületein kijelölt területeket, amelyeken legálissá tették a prostitúciót.
A rendelkezés deklarált célja volt, hogy a prostitúciót keretek közé szorítsa: távol tartsa az iskoláktól, elkerülje, hogy a prostituáltak zaklassák az állampolgárokat stb. Az ellenzõk szerint azonban éppen ezzel legalizálta, azt sugallva, hogy van, ahol elfogadható a nõk megvásárlása. Sokan azonban éppen a prostitúció legalizálásában, ellenõrzött keretek közé terelésében látják mind a közegészségügyi kockázatok, mind a kizsákmányolás csökkentését.
Többek szerint az ellenõrizhetõ, szolgáltatói – mondhatni „szerzõdéses” – viszonyra épülõ prostitúció a bûnözés világát is távol tartja a szexüzlettõl. Jelenleg Magyarországon az önkéntesen vállalt prostitúció legálisan ûzhetõ foglalkozás, a 93.05.12.4 TEÁOR számon számlázható. Olyannyira, hogy a Földi Ágnes nevével fémjelzett Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Szövetsége 2007-ben a Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program 15,2 millió forint támogatásával szexmunkásvállalkozó-képzõ tanfolyamot indított, kezdetben 110 jelentkezõvel.
A szexuális szolgáltatások, a különféle segédeszközök, illetve az erotikus tartalmak legkülönbözõbb formában (újság, fotó, video, DVD, és természetesen mindezek közzététele az interneten) történõ értékesítése világméretû és egyre virágzóbb üzlet. Az európai prostitúció gazdaságtanáról nehéz átfogó képet kapni. Több forrás szerint is a bolgár örömlányexport az egyik mozgatórugója az európai szexhálózatoknak, amely a becslések szerint közel kétmilliárd eurós bevételt hoz, így akár a bolgár GDP 7%-át is elérheti.
Több bolgár lány – kb. 20-30 ezer – dolgozik Nyugat-Európában, mint a jóval népesebb Oroszországból. Amellett, hogy a szexipari bevételek jelentõs része a feketegazdaságot gyarapítja, a különbözõ legális csatornákon (médiavállalkozások, webshopok stb.) átfolyó összegek is hatalmas és egyre növekvõ méretet öltenek. Ebben a folyamatban ugrásszerû voltozást hozott a szélessávú internet elterjedése, hiszen így a felhasználók diszkréten, egy kattintással juthatnak fizetõs vagy akár ingyenes médiatartalmakhoz kiváló minõségben.
A legnépszerûbb keresõszó a „szex” bármely nyelven is vizsgáljuk, de a felmérések szerint az internetes keresések negyede valamilyen szexuális tartalomra irányul. Egyes becslések szerint már 2004-ben 372 millió weboldalra mutattak szexuális tartalmat kínáló hivatkozások és már ekkor naponta 72 millió felhasználó volt rendszeres látogatója a különféle szexoldalaknak.
Arról, hogy mekkora is a pornótorta, számos ellentmondásos adat látott már napvilágot. Az AVN, vezetõ pornóipari szaklap és médiahálózat szerint 2005-ben meghaladta a 25 milliárd dollárt a pornóipar interneten keresztül elért bevétele. Hasonló adathoz vezettek azok a számítások, amelyek az internetfogyasztási szokásokból és trendekbõl igyekeztek megállapítani a pornófogyasztó populáció méretét és költését.
Egy széles körben idézett kutatás szerint minden másodpercben 3000 dollárt költenek pornóra a neten, ugyanekkor 29 ezren néznek pornográf tartalmakat, és 372-en gépelnek be szexuális tartalmú keresõszavakat. Minden 39 percben készül egy-egy újabb pornografikus video az USA-ban, és az ipar bevétele nagyobb, mint a technológiai dinoszauroszoké: a Microsoft-é, a Google-é, az Amazon-é, az eBay-é, a Yahoo!-é, az Apple-é, a Netflix-é és az EarthLink-é összevonva, és csak az USA pornóbevételei lenyomják a nagy, országos hálózattal bíró televízió és rádiócsatornákét.
Ugyanezen kutatás rámutat, hogy a közel 100 milliárd dolláros lehet a világ szexbizniszének forgalma (beleértve a legális klubokat, videókat, magazinokat stb.), melynek háromnegyedét Kína, Dél-Korea és Japán zsebelheti be. Kína nemcsak a pornográfia terén nagyhatalom, de a szexjátékok (hivatalosan „felnõtt egészségügyi termékek”) legnagyobb exportõre is. Közel 1000 kínai gyárban gyártanak szexuális segédeszközöket, óvszereket, ezzel a világpiac 80 százalékát lefedve, és 7 milliárd dollár bevételt termelve az iparágnak. A recesszió azonban a pornóipart sem kerüli el.
Éppen a 2009-es AVN Awards átadásán kérte Larry Flynt a Hustler birodalom és Joe Francis a Mantra Films fõnöke, hogy a Kongresszus segítse ki 5 millió dollárral a válságba jutott pornóbizniszt a munkahelyek megtartása érdekében.
A magyar bor általunk, magyarok által elképzelt hírnevéhez hasonlít az a kép is, amelyet gyakran vallanak honfitársaink a hazai pornóipar méretérõl. Tíz évvel ezelõtt még valóban igaz volt, hogy a nálunk készült évi 150-200 filmmel Európa termésének egytizedét adtuk, amelyet elsõsorban a kedvezõ üzleti környezetnek, a bõséges és olcsó helyszínválasztéknak köszönhettünk (néhány patinás közintézmény is a kamerák áldozatául esett), és persze a szinte korlátlanul rendelkezésre álló é solcsó humán erõforrásnak köszönhettünk.
Nemzetközi szakmai díjak ide vagy oda, mára úgy tûnik, a régióban nemcsak a csehek elõztek meg bennünket, de emellett szerb és román cégek is gyakran szerepelnek az egyes ágazati toplistákon. Csehországban találunk évi 10-20 filmet készítõ, 40 000 dolláros produkciókat bevállaló és évi 400 ezer dollár bevételt elkönyvelõ cégeket is. Ennek ellenére a magyar pornóvállalkozások továbbra is jövedelmezõek, egyes források szerint a GDP 0,5%-át, 636 millió eurót is megtermeltek 2007-ben.
A civilizált országokban a mai napig rögzített keretek között lehet pornográf termékeket forgalmazni, az újságokat például zárt borítékban, fóliában, bizonyos üzletekben, a városok meghatározott negyedeiben, hogy aki nem keresi, aki nem igényli a pornográfiával való találkozást, könnyen elkerülheti. Ugyanígy a mainstream média területérõl jóideig sikerrel számûzték a szexuális tartalmakat. Az ezredforduló környékétõl azonban a hazai médiában is rendszeres szereplõvé váltak a pornósztárok, az áttörést minden bizonnyal Michelle Wild feltûnése hozta, aki a korábbi pornós sztereotípiákkal ellentétben „meg is tudott szólalni” a sajtóban, ezzel némileg javítva a szakmáról kialakult összképet.
Azóta a pornóipar szereplõi (színészek, producerek, rendezõk) gyakori vendégei a beszélgetõs mûsoroknak (pl. a kétmilliós nézettségû Fábry-showban tûnt fel Kovács „Kovi” István, ismert producer), erotikus munkákat vállaló táncosnõk fõznek fõmûsoridõben, vagy éppen a média nyilvánosságát használják ki arra, hogy botrányaikon keresztül szexszimbólummá váljanak (pl. Kelemen Anna). Ugyanígy az ún. „kibeszélõs mûsorok” (azok a jellemzõen délutáni mûsorok, amelyek során konfliktusokat generálnak vélt vagy valós sérelmek alapján) jelentõs hányada nyugszik a szexuális alapú konfliktusokon, és nem ritka, hogy miattuk a csatornák büntetést fizetnek, esetleg „elsötétítést” rendel el ellenük az ORTT.
Az egyik legélesebb példa a TV2 Big Brother c. valóságshow-jának az a produceri döntése volt, amely engedett egy valódi szexjelenetet adásba kerülni 11 óra elõtt – míg korábban számos bejátszásban propagálta azt. Ez 6,8 millió forintjába került a csatornának, de a mûsor nézettségi csúcsokat döntött.
eletmod.hu
Bónusz+ hirdetések
