Fertõzések, gyulladások megelõzések, kezelések.
Közzétéve: 2005.03.05.
Fityma és makkgyulladás /balanitisz/
Ha a kórokozók a külvilágból /fürdés, stb./ vagy nemi érintkezés során a fityma bõre alá jutnak, itt védett környezetre lelnek, elszaporodhatnak és gyulladást okozhatnak.
Ennek kedvez a nyálkahártya berepedése, sérülése /pl. nemi élet során/, tisztálkodási, higiénés hiányosságok, valamint a cukorbetegség.
Legyakoribb a gombás fertõzõdés. Ilyenkor a makkon és a fitymán belül nagy felületen, összefüggõ vörös folt látható, ami sokszor érzékeny, viszketõ.
A baktériumok által okozott gyulladás viszonylag ritkábban fordul elõ, hasonló tünetekkel jár, súlyosabb esetekben gennyes váladékozást okoz.
Milyen vizsgálatok szükségesek ?
Súlyosabb, vagy visszatérõ gyulladás esetén ajánlatos urológushoz fordulni, mivel meg kell vizsgálni nincsen-e fitymaszûkület, vagy fel nem ismert cukorbetegség, ami hajlamosít a gyulladásra. Vizeletvizsgálattal el kell dönteni, nem terjedt-e a gyulladás a húgycsõre vagy a prosztatára is. Mindig szükséges a nemi partner nõgyógyászati vizsgálata, mivel gyakori, hogy õ nála is hasonló, de tünetmentes fertõzés van, amit szintén kezelni kell.
A gyulladás kezelendõ-de hogyan ?
Enyhébb esetben kamillás, vagy rózsaszínûre hígitott hipermangános oldattal való helyi öblögetés segíthet. Gombás és bakteriális gyulladásnál gombaellenes, illetve antibiotikumos kenõcsök alkalmazása jön szóba-orvosi javaslat alapján. Ha húgycsõgyulladás is van, akkor nem elegendõ a külsõ kenõcsös kezelés, hanem a kórokozókra ható gyógyszeres kezelés is szükséges.
Fitymaszûkület esetén annak mûtéti megoldása hozhat gyógyulást az ilyenkor rendszeresen visszatérõ, gyakran hegesedést okozó gyulladásra.
Gyulladás esetén a nemi életet a saját gyógyulás elõsegítésére és a partner fertõzésének elkerülésére szüneteltetni kell. Mindig kezelni kell a nemi partnert is, mert általában õ is tünetmentesen fertõzõdött és ha õt nem kezelik a férfinél is állandóan visszatér a fertõzés.
Húgycsõgyulladás /uretritisz/-mielõbbi kezelést igényel
A külvilágból a húgycsõbe jutó kórokozók kedvezõ helyre lelnek szaporodásukhoz, így gyakran okoznak gyulladást.
Gyermekkorban elsõsorban fitymaszûkület talaján kialakult gyulladás terjedhet a húgycsõre, ez azonban csak nagyon elhanyagolt esetekben észlelhetõ.
Sokkal gyakoribb, hogy a nemi élet megkezdését követõen jön létre a húgycsõ fertõzése. A kórokozók az esetek túlnyomó részében nemi közösülés útján jutnak a húgycsõbe, sokkal ritkábban elhanyagolt makk gyulladásról, fertõzött kézrõl. A Trihomonász meleg vízben is életképes, ezért fürdõben is terjedhet.
A leggyakoribb kórokozók a baktériumok, ezek közül a legerõsebb gyulladást, az úgynevezett trippert /gonorrheát/ a Gonokokkusz nevû okozza, de egyéb gennykeltõ baktériumok is fertõzõek lehetnek. A nõknél igen gyakori gombás fertõzés mai tudásunk szerint férfiaknál nem terjed a húgycsõre, csak a makkot és a fitymát betegíti meg. Ugyancsak gyulladást okozhat az egysejtûek közé tartozó, már említett Trihomonász is.
Az utóbbi években ismerték fel az úgynevezett Klamidiás fertõzések jelentõségét.
Ezek a kórokozók átmenetet képeznek a vírusok és a baktériumok között, nemi úton terjednek és enyhe panaszokat okozva sokáig észrevétlenek maradnak. Ezalatt súlyos gyulladásokat hoznak létre és a nõi meddõség okozó között az elsõk között szerepelnek.
Mik a tünetei a húgycsõgyulladásnak?
A húgycsõ fertõzõdését követõen néhány napon belül kialakuló gyulladás elsõ tünete a vizeléskor a húgycsõben jelentkezõ égõ érzés. Ezt követõen jelentkezik a húgycsõbõl való váladékozás, ami baktériumok esetén sárgás, trippernél sárgás-zöldes és kifejezetten bõséges. Klamidiás fertõzésnél a váladék kevés és fehéres.
A kórokozók nemi úton való terjedését gyakran megkönnyíti, hogy sok hölgy észre sem veszi a kisfokú gyulladást, vagy természetesnek veszi az enyhe folyást amivel ez jár. A férfiak a fertõzõdés után kialakuló váladékozást annál inkább felismerik, mivel a húgycsõbõl normálisan nem ürül semmilyen váladék és a húgycsõégés is jelentkezik náluk. Amennyiben a húgycsõgyulladást nem kezdik meg azonnal kezelni, akkor az ráterjedhet a prosztatára és prosztatagyulladást okoz, illetve gyakran az ondózsinóron át a mellékherébe is lejutnak a kórokozók és magas lázzal és hereduzzanattal járó gyulladást hozhatnak létre.
A kezdetben bõségesebb húgycsõváladékozás a gyulladás idülté válásával csökken és csak a reggeli vizelés elõtt ürül a húgycsõbõl egy csepp, amit találóan "bonzsúr csepp" - nem nevez a szakzsargon. Ilyenkor már általában nem az idûlt húgycsõgyulladás hanem a mellette kialakult prosztatagyulladás tünetei zavarják a beteg mindennapjait.
A trippert követõ súlyos, gennyes gyulladás következményeként -fõleg a késõn, vagy nem kezelt esetekben- nemegyszer alakul ki hegesedés és a vizeletürítést akadályozó húgycsõszûkület.
Milyen vizsgálatok szükségesek húgycsõgyulladás esetén ?
Orvosi vizsgálattal sokszor jól látható a gyulladt húgycsõnyílás, a húgycsõbõl ürülõ váladék mennyisége és színe. A mellékherék megtapintásával és a prosztata vizsgálatával kideríthetõ azok gyulladása is.
A húgycsõbõl ürülõ váladékot speciális festést követõen mikroszkóp alatt vizsgálva általában elkülöníthetõek a kórokozók, különösen jól felismerhetõ a tripper kórokozója a jellegzetes alakú Gonokokkusz, valamint az egysejtû Trihomonász.
Vizeletvizsgálat során, ha csak a vizelés kezdetén kiürülõ porcióban van genny, akkor csak a húgycsõ gyulladt, ha a prosztata megnyomkodása /prosztata masszázs/ után ürített vizetben is láthatók gennysejtek, akkor a prosztata is gyulladt.
Ugyancsak a kórokozók kimutatására szolgáló eljárás a húgycsõváladék táptalajokon való tenyésztése. Ennek során arra is lehetõség van, hogy megvizsgálják milyen gyógyszerre érzékeny az adott kórokozó /rezisztencia vizsgálat/.
Az eredmény alapján célzottan kezelhetõ a fertõzés.
Milyen lehetõségek vannak a kezelésre ?
Meg kell kisérelni kimutatni a kórokozót és azt, hogy milyen gyógyszerre érzékeny. Ha a kórokozó pontos kimutatása nem lehetséges valamilyen okból, illetve a folyamatban lévõ bakteriológiai vizsgálat eredményéig olyan gyógyszert, vagy gyógyszerek kombinációját kell adni, ami várhatóan elpusztítja a szóbajövõ kórokozókat. Bakteriális és Klamidiás gyulladás esetén antibiotikumok, Trihomonásznál Klion alkalmazása szükséges.
Fontos szabály,hogy egyidejûleg meg kell vizsgálni és kezelni kell a nemi partnert is,
Ellenkezõ esetben a fertõzõdés oda-vissza terjed /ping-pong fertõzés/. A kezelést addig kell folytatni, amíg az ellenõrzõ vizsgálatok szerint a gyulladás mindkét félnél elmúlt.
Fontos a bõséges folyadékbevitel, hogy a gyógyszert tartalmazó vizelet átmossa a húgycsövet. Kerülni kell a meleg fürdõket, mivel a meleg fokozhatja a gyulladást. Ki kell iktatni az étrendünkbõl az erõs fûszereket, mert ezek egy része a vizelettel kiürül és irritálja a húgycsövet.
Összefoglalva a húgycsõgyulladás gyakori és kellemetlen betegség. Jelentõségét az adja, hogy késõi, vagy nem megfelelõ kezelése esetén szövõdmények /prosztata és mellékheregyulladás/ alakulhatnak ki, illetve a nõknél a fertõzés meddõséget okozhat.
Elsõsorban a megelõzésre /biztonságos nemi partner, óvszer alkalmazása/ valamint a férfi és a partner korai kezelésére kell hangsúlyt fektetni.
A hímvesszõ elváltozásaival járó egyéb nemi úton terjedõ fertõzések
A korábban leírt makk és fitymagyulladást, valamint a húgycsõgyulladást is a legtöbbször nemi érintkezés során létrejövõ fertõzés okozza.
Ezeken kívül sajnos még számos nemi úton terjedõ megbetegedés is elõfordul /AIDS, hepatitisz stb./ itt azonban csak az urológiai eltérésekkel járókat említjük meg.
Lehet-e herpesz a nemiszerveken ?
Sajnos elõfordul és nem is ritkán, hogy a nemi élet során herpesz vírus fertõzi meg a nemiszerveket. Ilyenkor elõször apró hólyagok jelennek meg égõ, viszketõ érzés mellett, majd másnapra a hólyagok teteje felreped és kis felületes fekélyek /hámhiányok/ jönnek létre,amik néhány nap alatt meggyógyulnak.
A leírt jelenségeket nemegyszer a lágyékhajlatban lévõ nyirokcsomók átmeneti duzzanata és hõemelkedés kiséri. Az elsõ fertõzés néha olyan heves tünetekkel jár, hogy kórházi ellátásra is szükség lehet. A fertõzõdést követõen a vírusok az idegdúcokban "elbujnak", de ha a szervezet ellenállóképessége valamilyen oknál fogva lecsökken, aktiválódnak és a hímvesszõn újra hólyagokat, majd kis fekélyeket okoznak. A kiujulás lefolyása gyógyszeres kezeléssel néhány napra rövidíthetõ, de rendszeres visszatérése nem akadályozható meg. Elõfordul évekig tartó tünetmentes periódus is két kiujulás között. Igen gyakori probléma, a becslések szerint csak az USA-ban 45 millióan szenvednek tõle.
A herpeszes fertõzés a férfiaknál a kellemetlenségen kívül nem okoz súlyosabb bajt,de a nõknél még nem teljesen tisztázódott esetleges daganatkeltõ szerepe, illetve terhességben veszélyes lehet a magzatra is. Ezért aktiv gyulladás esetén a nemi élet mindenképpen kerülendõ.
Szemölcsök a hímvesszõn
A hazánkban ma már szerencsére viszonylag ritkán elõforduló szifilisznél sokkal gyakoribb nemi úton terjedõ betegség a Kondilóma. A kórokozó egy vírus, az úgynevezett humán papillóma /szemölcs/ vírus.
Férfiaknál általában a fityma belsõ részén, a húgycsõnyílásban, vagy a makk szélén, a nyálkahártyának szeretkezés közben létrejövõ kis sérülésein telepszik meg. Nõknél a kis és nagyajkakon és a hüvelyben fordul elõ. Nem ritka, hogy a végbélnyílás körül is létrejön a fertõzés, olyanoknál is akiknél ez a terület nem érintett szexuális együttlét során. A vírus megtelepedése után lassan növõ, kezdetben mákszemnyi, majd borsnyi-borsónyi, kakastaréjszerû szemölcsök jelennek meg.
Mit tehetünk, hogy megelõzzük a bajt ?
Az említett fertõzések megelõzésében a legjobb módszer, ha elkerüljük azokat a nemi partnereket, akiknél nagy a valószínûsége, hogy valamilyen nemi úton terjedõ kórokozóval fertõzöttek. Ezek elsõsorban azok, akik partnereiket akár hívatásszerûen, akár életmódjukból eredõen sûrûn váltogatják.
Ha ezt a tanácsot nem fogadjuk meg, akkor mindenképpen ajánlatos óvszer használata. Amennyiben helyesen alkalmazzák, az együttlét elején felteszik, akkor jó hatásfokkal /de nem 100%-osan!/ megvéd a legtöbb fertõzéstõl.
Napjainkban, mikor egy félrelépés ára akár egy gyógyíthatatlan halálos betegség is lehet /AIDS, hepatitis/, nem árt mérlegelni mi a fontosabb. Az egészség, az élet, vagy egy kaland. A megelõzéshez tartozik az, hogy ha valakinél valamilyen fertõzés gyanúja felvetõdik, forduljon orvoshoz és ne adja tovább az esetleges betegséget partnerének.
A súlyosabb nemi úton terjedõ betegségek /tripper, szifilisz stb./ esetében kötelezõ a partnerek felkutatása,kezelése.
Hogyan kezelhetõek a nemibetegségek ?
Herpesz vírus fertõzésnél a vírusra ható kenõcs, vagy tabletta alkalmazása lerövidítheti a kellemetlen tüneteket, de a kiujulás nem akadályozható meg.
A szifilisz korai stádiumban jól gyógyítható antibiotikummal és ezáltal megelõzhetõ a különbözõ szervek súlyos megbetegedése, ami az antibiotikumok alkalmazása elõtti idõkben jelentõs probléma volt és gyakran korai halálhoz vezetett /lásd számos híres ember esete/. Ha kicsiny a Kondilómás szemölcs, akkor nemegyszer gyógyszeres ecseteléssel is elmulasztható, de gyakran kiujul és sokszor a sebészi eltávolítás is szükségessé válik.
Nem hangsúlyozható eléggé a partner kezelése, mivel ennek hiányában az ujrafertõzõdés szükségszerûen bekövetkezik
[LHP.HU]
Ha a kórokozók a külvilágból /fürdés, stb./ vagy nemi érintkezés során a fityma bõre alá jutnak, itt védett környezetre lelnek, elszaporodhatnak és gyulladást okozhatnak.
Ennek kedvez a nyálkahártya berepedése, sérülése /pl. nemi élet során/, tisztálkodási, higiénés hiányosságok, valamint a cukorbetegség.
Legyakoribb a gombás fertõzõdés. Ilyenkor a makkon és a fitymán belül nagy felületen, összefüggõ vörös folt látható, ami sokszor érzékeny, viszketõ.
A baktériumok által okozott gyulladás viszonylag ritkábban fordul elõ, hasonló tünetekkel jár, súlyosabb esetekben gennyes váladékozást okoz.
Milyen vizsgálatok szükségesek ?
Súlyosabb, vagy visszatérõ gyulladás esetén ajánlatos urológushoz fordulni, mivel meg kell vizsgálni nincsen-e fitymaszûkület, vagy fel nem ismert cukorbetegség, ami hajlamosít a gyulladásra. Vizeletvizsgálattal el kell dönteni, nem terjedt-e a gyulladás a húgycsõre vagy a prosztatára is. Mindig szükséges a nemi partner nõgyógyászati vizsgálata, mivel gyakori, hogy õ nála is hasonló, de tünetmentes fertõzés van, amit szintén kezelni kell.
A gyulladás kezelendõ-de hogyan ?
Enyhébb esetben kamillás, vagy rózsaszínûre hígitott hipermangános oldattal való helyi öblögetés segíthet. Gombás és bakteriális gyulladásnál gombaellenes, illetve antibiotikumos kenõcsök alkalmazása jön szóba-orvosi javaslat alapján. Ha húgycsõgyulladás is van, akkor nem elegendõ a külsõ kenõcsös kezelés, hanem a kórokozókra ható gyógyszeres kezelés is szükséges.
Fitymaszûkület esetén annak mûtéti megoldása hozhat gyógyulást az ilyenkor rendszeresen visszatérõ, gyakran hegesedést okozó gyulladásra.
Gyulladás esetén a nemi életet a saját gyógyulás elõsegítésére és a partner fertõzésének elkerülésére szüneteltetni kell. Mindig kezelni kell a nemi partnert is, mert általában õ is tünetmentesen fertõzõdött és ha õt nem kezelik a férfinél is állandóan visszatér a fertõzés.
Húgycsõgyulladás /uretritisz/-mielõbbi kezelést igényel
A külvilágból a húgycsõbe jutó kórokozók kedvezõ helyre lelnek szaporodásukhoz, így gyakran okoznak gyulladást.
Gyermekkorban elsõsorban fitymaszûkület talaján kialakult gyulladás terjedhet a húgycsõre, ez azonban csak nagyon elhanyagolt esetekben észlelhetõ.
Sokkal gyakoribb, hogy a nemi élet megkezdését követõen jön létre a húgycsõ fertõzése. A kórokozók az esetek túlnyomó részében nemi közösülés útján jutnak a húgycsõbe, sokkal ritkábban elhanyagolt makk gyulladásról, fertõzött kézrõl. A Trihomonász meleg vízben is életképes, ezért fürdõben is terjedhet.
A leggyakoribb kórokozók a baktériumok, ezek közül a legerõsebb gyulladást, az úgynevezett trippert /gonorrheát/ a Gonokokkusz nevû okozza, de egyéb gennykeltõ baktériumok is fertõzõek lehetnek. A nõknél igen gyakori gombás fertõzés mai tudásunk szerint férfiaknál nem terjed a húgycsõre, csak a makkot és a fitymát betegíti meg. Ugyancsak gyulladást okozhat az egysejtûek közé tartozó, már említett Trihomonász is.
Az utóbbi években ismerték fel az úgynevezett Klamidiás fertõzések jelentõségét.
Ezek a kórokozók átmenetet képeznek a vírusok és a baktériumok között, nemi úton terjednek és enyhe panaszokat okozva sokáig észrevétlenek maradnak. Ezalatt súlyos gyulladásokat hoznak létre és a nõi meddõség okozó között az elsõk között szerepelnek.
Mik a tünetei a húgycsõgyulladásnak?
A húgycsõ fertõzõdését követõen néhány napon belül kialakuló gyulladás elsõ tünete a vizeléskor a húgycsõben jelentkezõ égõ érzés. Ezt követõen jelentkezik a húgycsõbõl való váladékozás, ami baktériumok esetén sárgás, trippernél sárgás-zöldes és kifejezetten bõséges. Klamidiás fertõzésnél a váladék kevés és fehéres.
A kórokozók nemi úton való terjedését gyakran megkönnyíti, hogy sok hölgy észre sem veszi a kisfokú gyulladást, vagy természetesnek veszi az enyhe folyást amivel ez jár. A férfiak a fertõzõdés után kialakuló váladékozást annál inkább felismerik, mivel a húgycsõbõl normálisan nem ürül semmilyen váladék és a húgycsõégés is jelentkezik náluk. Amennyiben a húgycsõgyulladást nem kezdik meg azonnal kezelni, akkor az ráterjedhet a prosztatára és prosztatagyulladást okoz, illetve gyakran az ondózsinóron át a mellékherébe is lejutnak a kórokozók és magas lázzal és hereduzzanattal járó gyulladást hozhatnak létre.
A kezdetben bõségesebb húgycsõváladékozás a gyulladás idülté válásával csökken és csak a reggeli vizelés elõtt ürül a húgycsõbõl egy csepp, amit találóan "bonzsúr csepp" - nem nevez a szakzsargon. Ilyenkor már általában nem az idûlt húgycsõgyulladás hanem a mellette kialakult prosztatagyulladás tünetei zavarják a beteg mindennapjait.
A trippert követõ súlyos, gennyes gyulladás következményeként -fõleg a késõn, vagy nem kezelt esetekben- nemegyszer alakul ki hegesedés és a vizeletürítést akadályozó húgycsõszûkület.
Milyen vizsgálatok szükségesek húgycsõgyulladás esetén ?
Orvosi vizsgálattal sokszor jól látható a gyulladt húgycsõnyílás, a húgycsõbõl ürülõ váladék mennyisége és színe. A mellékherék megtapintásával és a prosztata vizsgálatával kideríthetõ azok gyulladása is.
A húgycsõbõl ürülõ váladékot speciális festést követõen mikroszkóp alatt vizsgálva általában elkülöníthetõek a kórokozók, különösen jól felismerhetõ a tripper kórokozója a jellegzetes alakú Gonokokkusz, valamint az egysejtû Trihomonász.
Vizeletvizsgálat során, ha csak a vizelés kezdetén kiürülõ porcióban van genny, akkor csak a húgycsõ gyulladt, ha a prosztata megnyomkodása /prosztata masszázs/ után ürített vizetben is láthatók gennysejtek, akkor a prosztata is gyulladt.
Ugyancsak a kórokozók kimutatására szolgáló eljárás a húgycsõváladék táptalajokon való tenyésztése. Ennek során arra is lehetõség van, hogy megvizsgálják milyen gyógyszerre érzékeny az adott kórokozó /rezisztencia vizsgálat/.
Az eredmény alapján célzottan kezelhetõ a fertõzés.
Milyen lehetõségek vannak a kezelésre ?
Meg kell kisérelni kimutatni a kórokozót és azt, hogy milyen gyógyszerre érzékeny. Ha a kórokozó pontos kimutatása nem lehetséges valamilyen okból, illetve a folyamatban lévõ bakteriológiai vizsgálat eredményéig olyan gyógyszert, vagy gyógyszerek kombinációját kell adni, ami várhatóan elpusztítja a szóbajövõ kórokozókat. Bakteriális és Klamidiás gyulladás esetén antibiotikumok, Trihomonásznál Klion alkalmazása szükséges.
Fontos szabály,hogy egyidejûleg meg kell vizsgálni és kezelni kell a nemi partnert is,
Ellenkezõ esetben a fertõzõdés oda-vissza terjed /ping-pong fertõzés/. A kezelést addig kell folytatni, amíg az ellenõrzõ vizsgálatok szerint a gyulladás mindkét félnél elmúlt.
Fontos a bõséges folyadékbevitel, hogy a gyógyszert tartalmazó vizelet átmossa a húgycsövet. Kerülni kell a meleg fürdõket, mivel a meleg fokozhatja a gyulladást. Ki kell iktatni az étrendünkbõl az erõs fûszereket, mert ezek egy része a vizelettel kiürül és irritálja a húgycsövet.
Összefoglalva a húgycsõgyulladás gyakori és kellemetlen betegség. Jelentõségét az adja, hogy késõi, vagy nem megfelelõ kezelése esetén szövõdmények /prosztata és mellékheregyulladás/ alakulhatnak ki, illetve a nõknél a fertõzés meddõséget okozhat.
Elsõsorban a megelõzésre /biztonságos nemi partner, óvszer alkalmazása/ valamint a férfi és a partner korai kezelésére kell hangsúlyt fektetni.
A hímvesszõ elváltozásaival járó egyéb nemi úton terjedõ fertõzések
A korábban leírt makk és fitymagyulladást, valamint a húgycsõgyulladást is a legtöbbször nemi érintkezés során létrejövõ fertõzés okozza.
Ezeken kívül sajnos még számos nemi úton terjedõ megbetegedés is elõfordul /AIDS, hepatitisz stb./ itt azonban csak az urológiai eltérésekkel járókat említjük meg.
Lehet-e herpesz a nemiszerveken ?
Sajnos elõfordul és nem is ritkán, hogy a nemi élet során herpesz vírus fertõzi meg a nemiszerveket. Ilyenkor elõször apró hólyagok jelennek meg égõ, viszketõ érzés mellett, majd másnapra a hólyagok teteje felreped és kis felületes fekélyek /hámhiányok/ jönnek létre,amik néhány nap alatt meggyógyulnak.
A leírt jelenségeket nemegyszer a lágyékhajlatban lévõ nyirokcsomók átmeneti duzzanata és hõemelkedés kiséri. Az elsõ fertõzés néha olyan heves tünetekkel jár, hogy kórházi ellátásra is szükség lehet. A fertõzõdést követõen a vírusok az idegdúcokban "elbujnak", de ha a szervezet ellenállóképessége valamilyen oknál fogva lecsökken, aktiválódnak és a hímvesszõn újra hólyagokat, majd kis fekélyeket okoznak. A kiujulás lefolyása gyógyszeres kezeléssel néhány napra rövidíthetõ, de rendszeres visszatérése nem akadályozható meg. Elõfordul évekig tartó tünetmentes periódus is két kiujulás között. Igen gyakori probléma, a becslések szerint csak az USA-ban 45 millióan szenvednek tõle.
A herpeszes fertõzés a férfiaknál a kellemetlenségen kívül nem okoz súlyosabb bajt,de a nõknél még nem teljesen tisztázódott esetleges daganatkeltõ szerepe, illetve terhességben veszélyes lehet a magzatra is. Ezért aktiv gyulladás esetén a nemi élet mindenképpen kerülendõ.
Szemölcsök a hímvesszõn
A hazánkban ma már szerencsére viszonylag ritkán elõforduló szifilisznél sokkal gyakoribb nemi úton terjedõ betegség a Kondilóma. A kórokozó egy vírus, az úgynevezett humán papillóma /szemölcs/ vírus.
Férfiaknál általában a fityma belsõ részén, a húgycsõnyílásban, vagy a makk szélén, a nyálkahártyának szeretkezés közben létrejövõ kis sérülésein telepszik meg. Nõknél a kis és nagyajkakon és a hüvelyben fordul elõ. Nem ritka, hogy a végbélnyílás körül is létrejön a fertõzés, olyanoknál is akiknél ez a terület nem érintett szexuális együttlét során. A vírus megtelepedése után lassan növõ, kezdetben mákszemnyi, majd borsnyi-borsónyi, kakastaréjszerû szemölcsök jelennek meg.
Mit tehetünk, hogy megelõzzük a bajt ?
Az említett fertõzések megelõzésében a legjobb módszer, ha elkerüljük azokat a nemi partnereket, akiknél nagy a valószínûsége, hogy valamilyen nemi úton terjedõ kórokozóval fertõzöttek. Ezek elsõsorban azok, akik partnereiket akár hívatásszerûen, akár életmódjukból eredõen sûrûn váltogatják.
Ha ezt a tanácsot nem fogadjuk meg, akkor mindenképpen ajánlatos óvszer használata. Amennyiben helyesen alkalmazzák, az együttlét elején felteszik, akkor jó hatásfokkal /de nem 100%-osan!/ megvéd a legtöbb fertõzéstõl.
Napjainkban, mikor egy félrelépés ára akár egy gyógyíthatatlan halálos betegség is lehet /AIDS, hepatitis/, nem árt mérlegelni mi a fontosabb. Az egészség, az élet, vagy egy kaland. A megelõzéshez tartozik az, hogy ha valakinél valamilyen fertõzés gyanúja felvetõdik, forduljon orvoshoz és ne adja tovább az esetleges betegséget partnerének.
A súlyosabb nemi úton terjedõ betegségek /tripper, szifilisz stb./ esetében kötelezõ a partnerek felkutatása,kezelése.
Hogyan kezelhetõek a nemibetegségek ?
Herpesz vírus fertõzésnél a vírusra ható kenõcs, vagy tabletta alkalmazása lerövidítheti a kellemetlen tüneteket, de a kiujulás nem akadályozható meg.
A szifilisz korai stádiumban jól gyógyítható antibiotikummal és ezáltal megelõzhetõ a különbözõ szervek súlyos megbetegedése, ami az antibiotikumok alkalmazása elõtti idõkben jelentõs probléma volt és gyakran korai halálhoz vezetett /lásd számos híres ember esete/. Ha kicsiny a Kondilómás szemölcs, akkor nemegyszer gyógyszeres ecseteléssel is elmulasztható, de gyakran kiujul és sokszor a sebészi eltávolítás is szükségessé válik.
Nem hangsúlyozható eléggé a partner kezelése, mivel ennek hiányában az ujrafertõzõdés szükségszerûen bekövetkezik
[LHP.HU]
Bónusz+ hirdetések
