Masszázsról

Modern társadalmunk sok anyagi javat biztosított számunkra, ugyanakkor a vele járó stresszes, rohanó életmód és a belõle származó testi-lelki egyensúly elvesztése lehetetlenné teszi az általános elégedettség és boldogság fenntartását. A rohanó életmóddal járó stressz, aggodalom, kevés testmozgás, helytelen testtartás és az egyoldalú fizikai megterhelés aszimmetrikus-túlfeszített izomtónus kialakulásához vezet. A nyak és vállizmok akaratlan, tartós feszülése gátolja az agy vérellátását, ami a szellemi funkciók gyengülését, depressziót, fáradékonyságot, lobbanékonyságot és a tûrõképesség csökkenését eredményezi. Sajnos a legtöbb ember nem ismeri ezt a hatásmechanizmust, nem tulajdonít neki jelentõsséget, vagy egyszerûen nem veszi észre önmagán a tünetek jelentkezését kellõ idõben.

A masszázs az egyik legõsibb és legkellemesebb természetes (káros mellékhatásoktól mentes) módszer, a betegségek megelõzésére és gyógyítására. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bõrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetõvé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A testébõl csak egy van, ne feledje. Jól viselje gondját!

A masszázs definíciója és jótékony hatásai:
A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokkal, kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikai gyógyulás. Az ember testét érõ manuális mechanikai behatások részben közvetlenül, részben közvetve (neurohormonális úton) befolyásolják a sejtek és szövetek mûködését, elsõsorban lokálisan (nedvkeringés, izomtónus), de távoli a szervekben is (zsigerek, központi idegrendszer).

Enyhíti a stressz hatásait
Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mégis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb.

A masszázsterápia nem csak az izmokat, bõrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetõvé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

A masszázsterápia segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket. Minél inkább tudatosodnak a test reakciói, annál gyakrabban fogja idõben felismerni a feszültségek kialakulását, és így tudatosan megszabadulhat azoktól, még mielõtt kifejthetnék káros hatásukat a szervezetre.

Jobb alvást biztosít
A napi stresszbõl származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tûrõ- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges.

A relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elõ. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtõdnek a pihentetõ alváshoz szükséges feltételek.

Fokozza az izmok teljesítõképességét
A masszázs közvetlen hatásaként csökken az izomtónus, fokozódik az anyagcsere és így növekszik az izmok rugalmassága és teljesítõképessége. A fáradt izmok gyorsabban regenerálódnak, állóképességük javul. Ezt a hatást használják ki a sportmasszõrök az aktív sportolók felfrissítésére, és teljesítményének fokozására.

Javítja a bõr állapotát
A nap, szmog, hiányos étrend és a természetes öregedés mind hozzájárulnak a bõr kiszáradásához, ráncosodásához és fiatalos jellemzõinek általános elvesztéséhez. A masszázs kitágítja a bõr kapilláris ereit, ezzel növelve a létfontosságú, sejteket tápláló anyagok felvételét, és felgyorsítja az ártalmas méreganyagok eltávolítását. A fokozott vérkeringés elõsegíti a bõr megfelelõ nedvességtartalmának biztosítását, megakadályozva annak kiszáradását és viszketését.

Enyhíti a krónikus fájdalmat
Nagyon sokunknak sérülésekbõl vagy betegségekbõl származó krónikus fájdalmakkal kell élnünk mindennapjainkat. A masszázsterápia segíti a fájdalmat elõidézõ állapot megszüntetését, azon kívül önmagában is fájdalomcsökkentõ hatású. A szakképzett masszõr-terapeuta kezével olyan ingerületeket gerjeszt a szövetek érzékelõ idegvégzõdéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják a krónikus fájdalmi ingerületek eljutását az agyba. Ezenkívül az agyat endorfin (a test természetes érzéstelenítõjének) kiválasztására készteti, ami mesterséges gyógyszerek használata nélkül enyhíti a fájdalmat, és a kellemetlen közérzetet.

A masszázs hatása magzati és idõs korban
Már az anyaméhben fejlõdõ magzat is részesül természetes és automatikus masszázsban az anya testének mozgása által.

Idõs korban a rendszeres masszázs nem csupán frissességet ad, de a megerõltetés és a sérülések kockázatát is minimalizálja. Segíti a betegek és gyengélkedõk felépülését, valamint oldja a feszültséget. Enyhíti az öregedéssel együtt járó magányérzetet. Az öregek sokat szenvednek a simogató kéz hiányától.

Masszázsfajták

Svédmasszázs
(frissítõ, kondicionáló, relaxáló, stresszoldó)
A legelterjedtebb nyugati masszázsfajta. Eredeti formája ötvözi a masszázst és a testgyakorlatokat. A masszõr simító, dörzsölõ, rezegtetõ és gyúró mozdulatokkal frissíti fel a szervezetet. Fizikai és neurohormonális hatása elõsegíti az esetleges betegségek gyógyulását. A vérkeringés és az emésztés javítása érdekében – a hagyományos módszer szerint – a páciensnek is el kell végeznie néhány testgyakorlatot, de e nélkül is kiváló hatást lehet elérni vele. Csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), felgyorsítja a sérülések utáni felépülést, megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek elõtt elõsegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását.

Sport masszázs
(mélyszöveti, erõteljes m., mozgékonyság és teljesítményfokozó)
Nem kell olimpiai versenyzõnek lennie ahhoz, hogy kihasználja a sportmasszázs mély szövetekig ható erõteljes mozdulatainak kiváló hatását. Bárki igénybe veheti a mozgékonyság növelésére, izmok fellazítására, izomduzzanatok enyhítésére, fájdalomcsillapításra, valamint a sérülések gyógyulása utáni rehabilitációnál, a teljes mozgáskészség visszaállítására. Fokozza a teljesítményt és nyugtatólag hat a sportolóra. A testmozgás elõtti masszázs csúcsformában tartja az izmok rugalmasságát, csökkenti a merevséget és növeli a terhelhetõséget. A testedzés után feloldja az izomfeszülést, és a tejsav eltávolításával megkíméli a sportolót az izomláztól.

Reflexzóna- ill. talpmasszázs
(frissítõ, erõsíti az immunrendszert és a szervezet öngyógyító mechanizmusát)
A reflexológia kimutatta, hogy kapcsolat áll fenn a testszervek és a bõrfelület meghatározott pontjai között. Ez a kapcsolat a talpon lévõ reflexzónákon a legkifejezettebb. A reflexfelület és a hozzá tartozó szerv közötti kapcsolat kétirányú. A szerv rendellenességei túlérzékennyé, nyomásra fájdalmassá teszik a neki megfelelõ reflexpontot. Az ilyen fájdalmas pontok a megfelelõ szervek betegségeire utalnak. Ez a kapcsolat fordított irányban is hatékony, tehát a fájdalmas zóna masszírozásával serkenthetõ a hozzá tartozó szerv öngyógyítási folyamata. Ez a masszázsfajta némi fájdalommal jár, ami csak a masszázs ideje alatt tapasztalható, de utána kellemes közérzetet teremt, és hatékonyan elõsegíti a szervezet természetes öngyógyító folyamatát.

Narancsbõr-masszázs
(a narancsbõr tüneteinek enyhítésére, megszüntetésére)
A cellulit vagy narancsbõrként ismert horpadásos bõrrendellenesség a zsírsejtek megkeményedését jelenti. Ez olyan kollagénrostokból álló zsákocskák csoportja, melyek a zsírsejtek körül alakulnak ki, folyadékot és mérgezõ anyagokat zárva magukba. Fõként a hason, csípõn, fenéktájon és a combokon alakul ki, és nem kizárólag a kövérség velejárója. Keletkezésének több oka is lehet, adódhat a helytelen étrendbõl, ami hozzájárulhat a mérgezõ anyagok és a zsírsejtek felhalmozódásához; másrészt pedig a vérkeringés elégtelen mûködésébõl, ami mozgáshiány következménye lehet. A masszázs javítja a keringést, beleértve a nyirokkeringést és a szövetek frissítését is, és ezt a hatást a felhasznált speciális krém tovább fokozza. A várt eredmény csak hosszas és rendszeres masszázzsal érhetõ el.

Fogyasztómasszázs
(a súlyfeleslegtõl való megszabadulás elõsegítésére)
A súlyfeleslegtõl való megszabadulást segíti elõ. A masszõr a svédmasszázs fogásait alkalmazva erõteljes mozdulatokkal összetöri a zsírsejteket, és speciális zsírégetõ krémet masszíroz a problémás testfelületbe, ami növeli a hatást. A módszer hatékony, de csak megfelelõ testmozgással és diétával kombinálva érhetõ el a várt eredmény.

Gyógymasszázs
(orvos utasítására végzett gyógyító-, rehabilitáló m.)
Az orvos utasítására végzett gyógyító jellegû, rehabilitáló rendszeres kezelés, melyet lehet különféle fizikoterápiás kezeléssel, valamint gyógytornával társítani. Ebbe a kategóriába soroljuk a szegment-, kötõszöveti- és a csonthártyamasszázst.

Szegmentmasszázs
Egyes szervek azonos gerincvelõi szegmentumból nyerik idegi ellátottságukat, és így funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. Egy szerv megbetegedésekor az azonos szegmentumhoz tartozó bõrfelületen, izmon, izületen és idegeken elváltozás jelentkezik. A szegmentmasszázs célja, hogy a megfelelõ szegmentumokra kifejtett hatással a betegséget fenntartó reflexkört megszakítsa, és a szegment szöveti állapotában kialakult kóros funkciózavart normalizálja.

Kötõszöveti masszázs
A kötõszövet szerepe többrétû. Részt vesz a szervek táplálásában, raktározásban, védelmet nyújt a különféle mechanikai és fizikai ártalmakkal szemben. Duzzadó és sorvadó képességét könnyen változtatja. Ezek a tulajdonságok képezik a gondolati hátterét a kötõszöveti masszázsnak. Elizabeth Dicke német gyógytornásznõ alsó végtagi érszûkületben szenvedett. A melléktünetként jelentkezõ derékfájdalmait a keresztcsont felett végzett “húzó fogásokkal” igyekezett enyhíteni, amikor alsó végtagjaiban bizsergést, átmelegedést érzett. Ezt a kezelést többször megismételte, így nem kellet megmûteni a lábait. Tapasztalatai alapján kidolgozta és bevezette a kötõszöveti masszázst, mint új kezelési módot. E módszer nem kellemes ám hatékony.

Csonthártya masszázs
Ez az eljárás Vogler nevéhez fûzõdik. A test azon részein masszírozza a csonthártyát, ahol a csontot nagyobb izomréteg nem borítja. A kívánt terápiás hatást a kezelendõ felületre gyakorolt szisztematikus nyomás kifejtésével éri el a masszõr. Mivel a csonthártya gazdag idegvégzõdésekben és igen érzékeny a nyomásra, ez a masszázsfajta sem tartozik a kellemes kezelések közé.

Orosz-tibeti mézmasszázs
(a méz gyógyító erejét hasznosító õsi módszer a szervezet tisztítására)
Ez a módszer a tibeti-kínai orvoslásban és az orosz népi gyógymódok között egyaránt ismert, és nem csak különféle betegségek gyógyítására szolgál, hanem ideális módszer a teljesítmény és az általános jólét fokozására is. A mézmasszázs reflektorikus úton fejti ki hatását, és elõnyös tulajdonságait a méznek köszönheti. A hagyományos kínai orvoslás szerint az egészség feltétele az életenergia, a csi akadálytalan áramlása a testben. Ha ez az áramlás valahol blokkolódik, akkor ez betegségek kialakulásához vezet. Ezen a felismerésen alapul a méz alkalmazása is, mert képes szabályozni a test energiaáramlását, és visszaállítani egészséges egyensúlyát. A módszer hatékony a gerincbántalmak, ferde hát, nyakszirtfájdalmak, reumatikus panaszok, neuralgiák, izületi problémák, migrén, hólyagbántalmak, krónikus nátha, vérnyomási rendellenességek, depresszió és potenciazavarok esetén.

Gyors - széken ülõ masszázs
(ruhán keresztül végzett gyors m. stresszoldásra, frissítésre)
Ez fõleg a sietõ városi, irodai ülõmunkát végzõ emberek számára biztosíthat gyors és hatékony felüdülést. A kimerült páciens fordítva, lovagló ülésben egy háttámlás székbe (vagy speciális masszõrszékre) ül, mellkasát a támlának támasztja és így a háta szabadon marad. A masszõr öltözéken keresztül (olaj és krém használata nélkül) gyúró, körkörös mozdulatokkal dolgozza át a gerinc két oldalát, a vállat, lapockát, a karokat és a medence egy részét. A nyak, tarkó és a halánték masszírozásával csökkenthetõ a munkahelyi stressz.

"Még a legegyszerûbb érintés is megnyugtató, feszültségoldó hatású. A gondoskodás, figyelmesség és összetartozás érzését kelti, ami életörömöt okoz."

Egészségét és teljesítõképességét megõrizheti a masszázs segítségével. Regeneráló hatása olyan jó közérzetet biztosít, ami semmilyen gyógyszerrel nem érhetõ el, és nincs káros mellékhatása. A masszázs egyúttal a kényelmes emberek sportjának is számít, mert passzívan ugyan, de alaposan átmozgatjuk minden izomrostját.

Felfrissülés céljából, idegi (stressz) és testi feszültség oldására (relaxáció).

Sportolóknál teljesítményfokozásra és a regeneráció gyorsítására.

Orvosi javallatra, az ortopédia, reumatológia, belgyógyászat, ideggyógyászat és pszichiátria területén. Mûtétek utáni rehabilitációnál, idegrendszeri, keringési és anyagcserezavaroknál.

Betegség megelõzésére

Ellenjavallatok:
Fertõzõ bõrbetegségek esetén.
Vérrög (trombózis) képzõdésre hajlamos személyeknél.
Súlyos keringési betegségeknél kérje ki orvos véleményét.
A masszázsnak nem célja a hagyományos orvostudomány vagy gyógyászati módszerek helyettesítése, hanem annak kiegészítése, a gyógyulás elõsegítése, ám legfõbb célja a betegségek megelõzése és a szervezet felfrissítése.

[LHP.HU]